Uncategorized

Új spanyol nyelvi csomag jelent meg – kérjük csatlakoztassa az agyát!

Meghallva a kiborg szót, sokuknak a ’80-as években forgatott Robotzsaru vagy a Terminator jelenetei ugranak be. Ezek a futurisztikus címszereplők azonban már nem pusztán a science fiction történetekben tűnhetnek fel. Az előszobájában állunk egy olyan korszaknak, ahol a digitális technológia és a mesterséges intelligencia a testünk szerves részét képezheti. Mindezekről Réfi Balázs, a Bluebird vezérigazgatójának gondolatait olvashatjuk.

Gondolatokkal irányítani testrészeket, például robotkart elvileg már most lehetséges (különösen érdekes Lévay György vonatkozó TEDxYouth előadása). A kutatók természetesen ennél is messzebb mennének és még szorosabb kapcsolatot alakítanának ki az ember és az eszköz között: míg a végtagprotézisek manapság az ember idegrendszerére csatlakoznak, a jövő az agy rendszerbe kapcsolását jelentheti.

Vajon hová vezet az, ha egyes emberek a testüket – ebben az esetben kívánatos a hardver szó használata is – tovább tudják fejleszteni és olyan fizikai vagy mentális képességekre tesznek szert, amelyekkel gyorsabbak, erősebbek, ügyesebbek lesznek másoknál?

Max Tegmark, az MIT fizikus professzora és a Future of Life Intézet elnöke három kategóriába sorolja az élőlényeket azok fejlődési képessége szerint. A Földön megtalálható élőlények legnagyobb hányadát kitevő Élet 1.0 osztályba tartoznak a baktériumok és az egerek is. Ezek az élőlények életben maradni és szaporodni képesek, de az életciklusuk alatt megváltozni nem tudnak. A fejlődés mindig egy újabb és újabb generáció megjelenésekor figyelhető csak meg náluk.

Az Elon Muskot társalapítóként jegyző Neuralinknél egy köztes interfészt fejlesztenek az agyunk és a számítógép közé, melyen keresztül szoftverek kezelésére és a mesterséges intelligencia használatára is képessé válik az emberi agy.

Az Élet 1.0 és 2.0 közötti osztályba tartoznak egyes főemlősök, cetek és varjúfélék, melyek új képességek elsajátítására és eszközhasználatra is képesek. Az ember az Élet 2.0 osztályba egyedüliként tartozva már rendkívül komplex nyelv- és szimbólumrendszereket alakít ki, szociális intelligenciával bír, kultúrát alkot és genetikai korlátoktól függetlenül képes megállni a helyét új környezetekben is.

Gondoljunk csak a nyelvtanulási képességünkre: egy új nyelv elsajátítása olyan, mintha egy új szoftvert telepítenénk egy számítógépen. Életünk során szinte végtelen mennyiségű „upgrade-elést” hajthatunk végre magunkon és a tudásunkat is átadhatjuk a következő generációknak. Ráadásul képesek vagyunk arra is, hogy más életformákat manipuláljunk saját céljaink érdekében – elég csak a sajtkészítéshez „nevelt” nemespenészre gondolnunk.


Új spanyol nyelvi csomag jelent meg – kérjük csatlakoztassa az agyát! - Bakery

Új spanyol nyelvi csomag jelent meg – kérjük csatlakoztassa az agyát!

Megjelenés dátuma:
2020. március 19., csütörtök

Meghallva a kiborg szót, sokuknak a ’80-as években forgatott Robotzsaru vagy a Terminator jelenetei ugranak be. Ezek a futurisztikus címszereplők azonban már nem pusztán a science fiction történetekben tűnhetnek fel. Az előszobájában állunk egy olyan korszaknak, ahol a digitális technológia és a mesterséges intelligencia a testünk szerves részét képezheti. Mindezekről Réfi Balázs, a Bluebird vezérigazgatójának gondolatait olvashatjuk.

Gondolatokkal irányítani testrészeket, például robotkart elvileg már most lehetséges (különösen érdekes Lévay György vonatkozó TEDxYouth előadása). A kutatók természetesen ennél is messzebb mennének és még szorosabb kapcsolatot alakítanának ki az ember és az eszköz között: míg a végtagprotézisek manapság az ember idegrendszerére csatlakoznak, a jövő az agy rendszerbe kapcsolását jelentheti.
Vajon hová vezet az, ha egyes emberek a testüket – ebben az esetben kívánatos a hardver szó használata is – tovább tudják fejleszteni és olyan fizikai vagy mentális képességekre tesznek szert, amelyekkel gyorsabbak, erősebbek, ügyesebbek lesznek másoknál?
Max Tegmark, az MIT fizikus professzora és a Future of Life Intézet elnöke három kategóriába sorolja az élőlényeket azok fejlődési képessége szerint. A Földön megtalálható élőlények legnagyobb hányadát kitevő Élet 1.0 osztályba tartoznak a baktériumok és az egerek is. Ezek az élőlények életben maradni és szaporodni képesek, de az életciklusuk alatt megváltozni nem tudnak. A fejlődés mindig egy újabb és újabb generáció megjelenésekor figyelhető csak meg náluk.

Az Elon Muskot társalapítóként jegyző Neuralinknél egy köztes interfészt fejlesztenek az agyunk és a számítógép közé, melyen keresztül szoftverek kezelésére és a mesterséges intelligencia használatára is képessé válik az emberi agy.

Az Élet 1.0 és 2.0 közötti osztályba tartoznak egyes főemlősök, cetek és varjúfélék, melyek új képességek elsajátítására és eszközhasználatra is képesek. Az ember az Élet 2.0 osztályba egyedüliként tartozva már rendkívül komplex nyelv- és szimbólumrendszereket alakít ki, szociális intelligenciával bír, kultúrát alkot és genetikai korlátoktól függetlenül képes megállni a helyét új környezetekben is.

Gondoljunk csak a nyelvtanulási képességünkre: egy új nyelv elsajátítása olyan, mintha egy új szoftvert telepítenénk egy számítógépen. Életünk során szinte végtelen mennyiségű „upgrade-elést” hajthatunk végre magunkon és a tudásunkat is átadhatjuk a következő generációknak. Ráadásul képesek vagyunk arra is, hogy más életformákat manipuláljunk saját céljaink érdekében – elég csak a sajtkészítéshez „nevelt” nemespenészre gondolnunk.

Új spanyol nyelvi csomag jelent meg – kérjük csatlakoztassa az agyát!

Megjelenés dátuma:
2020. március 19., csütörtök

Meghallva a kiborg szót, sokuknak a ’80-as években forgatott Robotzsaru vagy a Terminator jelenetei ugranak be. Ezek a futurisztikus címszereplők azonban már nem pusztán a science fiction történetekben tűnhetnek fel. Az előszobájában állunk egy olyan korszaknak, ahol a digitális technológia és a mesterséges intelligencia a testünk szerves részét képezheti. Mindezekről Réfi Balázs, a Bluebird vezérigazgatójának gondolatait olvashatjuk.

Gondolatokkal irányítani testrészeket, például robotkart elvileg már most lehetséges (különösen érdekes Lévay György vonatkozó TEDxYouth előadása). A kutatók természetesen ennél is messzebb mennének és még szorosabb kapcsolatot alakítanának ki az ember és az eszköz között: míg a végtagprotézisek manapság az ember idegrendszerére csatlakoznak, a jövő az agy rendszerbe kapcsolását jelentheti.
Vajon hová vezet az, ha egyes emberek a testüket – ebben az esetben kívánatos a hardver szó használata is – tovább tudják fejleszteni és olyan fizikai vagy mentális képességekre tesznek szert, amelyekkel gyorsabbak, erősebbek, ügyesebbek lesznek másoknál?
Max Tegmark, az MIT fizikus professzora és a Future of Life Intézet elnöke három kategóriába sorolja az élőlényeket azok fejlődési képessége szerint. A Földön megtalálható élőlények legnagyobb hányadát kitevő Élet 1.0 osztályba tartoznak a baktériumok és az egerek is. Ezek az élőlények életben maradni és szaporodni képesek, de az életciklusuk alatt megváltozni nem tudnak. A fejlődés mindig egy újabb és újabb generáció megjelenésekor figyelhető csak meg náluk.

Az Elon Muskot társalapítóként jegyző Neuralinknél egy köztes interfészt fejlesztenek az agyunk és a számítógép közé, melyen keresztül szoftverek kezelésére és a mesterséges intelligencia használatára is képessé válik az emberi agy.

Az Élet 1.0 és 2.0 közötti osztályba tartoznak egyes főemlősök, cetek és varjúfélék, melyek új képességek elsajátítására és eszközhasználatra is képesek. Az ember az Élet 2.0 osztályba egyedüliként tartozva már rendkívül komplex nyelv- és szimbólumrendszereket alakít ki, szociális intelligenciával bír, kultúrát alkot és genetikai korlátoktól függetlenül képes megállni a helyét új környezetekben is.

Gondoljunk csak a nyelvtanulási képességünkre: egy új nyelv elsajátítása olyan, mintha egy új szoftvert telepítenénk egy számítógépen. Életünk során szinte végtelen mennyiségű „upgrade-elést” hajthatunk végre magunkon és a tudásunkat is átadhatjuk a következő generációknak. Ráadásul képesek vagyunk arra is, hogy más életformákat manipuláljunk saját céljaink érdekében – elég csak a sajtkészítéshez „nevelt” nemespenészre gondolnunk.